Korabeli dokumentumok szerint Pócsmegyeren már az 1700-as évektől 1948-as államosításáig működött református iskola, amelynek alapítója és fenntartója a helyi református egyházközség volt. Az intézmény emléke előtt tisztelegett prédikációval, történelmi előadással, és az eredeti iskolaépületben nyílt kiállítással a három szervező, az önkormányzat, a református egyházközség és a Zöldszigeti Kör Polgári Kulturális Egyesület.  

 A délelőtti ünnepi istentiszteleten Hamar István nyugalmazott lelkipásztor hirdetett igét. Elmondta, hogy 6 évtizede a Pócsmegyer-Leányfalui Református Egyházközség gyülekezetében konfirmált, és 56 éve onnan indult lelkészi pályára. Az istentisztelet végén rózsaszállal köszöntötték a megjelent jubiláló konfirmandusokat. Délután Tőkéczki László történész, a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka a „Református iskolatörténet a XVI. századtól 1948-ig, illetve napjainkig” címmel tartott előadást, szintén a templomban. 

Ezt követően orgonán játszott Ferenci Alpár, a Szentendrei Református Gimnázium tanára, akiről Kovách Tamás lelkész elmondta, hogy a kántor tanítói hagyományokat folytatja, majd helyi diákok az egykori pócsmegyeri református iskola történetéről olvastak fel részleteteket.Máthé Zoltán, a leányfalui Református Szeretetotthon lelkipásztora Reményik Sándor Templom és iskola című versét mondta el, majd Kovách Tamás köszönetet mondott azoknak, akik hozzájárultak a kiállítás létrehozásához.

Matyó Lajos lelkészi főjegyző zárta szavaival a rendezvény templomi részét.

A megjelentek átsétáltak az iskolaépülethez, ahol Borzsák Enikő, a Zöldszigeti Kör Polgári Kulturális Egyesület, valamint Kajós László a pócsmegyeri református gyülekezet képviseletében leleplezték a református elemi iskola emléktábláját, amelyen az egykori tanítók nevei olvashatók. Miután Morvai József elmondta a névsort koszorúval tisztelegtek előttük. Az iskolatörténeti kiállítás megnyitóján Munkácsy Gyula, a Pedagógiai Könyvtár és Múzeum vezetője egy XVIII. századi diákverset mondott el, és régi kifejezésekre hívta fel a megjelentek figyelmét.

Borzsák Enikő elmondta, hogy édesapja, az egykori pócsmegyeri lelkész Borzsák Sándor helytörténeti összefoglalójában talált az iskolával kapcsolatos leírásokra. Ezek ébresztettek benne gondolatot a témát feldolgozó kiállítás létrehozására.

Vitéz Csengő Tschörner András kiemelte, hogy hamarosan egy füzetet is kiadnak, amely összefoglalja az elemi népiskola történetét, ez sajnos a megnyitóra nem készült el. Szente Sándorné a Zöldsziget Körzeti Általános Iskola igazgatója arról beszélt, hogy kell valami, amivel a múltunkhoz kapcsolódhatunk, hiszen gyökerek nélkül minket is elvisz a szél. Hozzáfűzte, a kiállításon látható emlékek egy ismeretlen, mégis ismerős világba röpítik a szemlélőket.

Németh Miklós polgármester elmondta, hogy az épületben olyan kincseket, történelmi dokumentumokat lehet látni, amelyek bemutatják, hogy annak idején milyen oktatási munka folyt Pócsmegyeren, illetve milyen lehetőségeket nyújtott a település a gyerekek számára.

A beszédeket kővetően Tőkéczki László történész vágta át a kiállítás megnyitását szimbolizáló nemzeti színű szalagot.