A középső részeket pedig Buzás Gerely vezetésével 2013 és 15 között tárták fel. Boruzs Katalin elmondta, a Sibrik-dombon található egykori római katonai erődítmény a 320-as évek környékén épülhetett a birodalom határán, melyet a Duna övezett. A rómaiak a területet  őrtornyokkal és erődítményekkel erősítették meg. Visegrádon - Gizella-majoron és a Sibrik-dombon található ilyen létesítmény, amely ellenőrizte ezt a határszakaszt. Ami biztos a Sibrik-dombiról, hogy a 340-es-50-es években volt egy építkezési szakasza, amikor a nyugati oldalán,  a Duna felöli részen, kettős kaput nyitottak, majd a 370-es években elfalazták ezt a kaput és elé egy négyzetes tornyot építettek, amely még most is látható. Boruzs Katalin hangsúlyozta, az biztos, hogy a római birodalmat követően az ezred forduló környékén a terület ismét használatban volt. Ehhez az időszakhoz köthető a falak helyreállítása. A terület egészen a tatárjárás végéig lakott volt, akkor viszont elpusztult és utána már nem is települtek ide vissza az emberek, hanem erődítményként megépítették a településen található alsó és felső várat. Jelenleg a két feltárt rész közötti területet ássák fel, hogy egy összefüggő egységet kapjanak. Boruzs Katalin kiemelte, úgy tűnik, hogy tároló gödröket és földbe mélyített házakat rejt ez a szakasz. A terület különlegessége, hogy valószínűleg egy nemesfémolvasztó kemencét találtak meg ezen a részen.