Az irodalomtörténész kéziratos hagyatéka alapján a Babits- és az Einczinger család levelezését és a hozzájuk kapcsolódó verseket, prózákat, történeteket ismerhette meg a közönség az Esztergomi Diákszínkör közreműködésével. Babits Mihály, a 20. századi magyar irodalom meghatározó egyénisége 1924-től töltötte nyarait Esztergomban. Egy kis házikót vásároltak feleségével, amelyet évről-évre bővítgettek. Einczinger Ferenc, a takarékpénztár főtisztviselője, festőművész, valamint közíró is volt. Barátként segítette Babits Mihály és Ilonka (művésznevén Török Sophie) esztergomi életét. Einczinger Ferenc, a helyi kulturális élet meghatározó szereplőjeként, nagy társaságot szervezett a költő és felesége köré. Erről a Babits-ház egyik fala is mesél, melyen a kor tekintélyes íróinak, költőinek és művészeinek az aláírásai láthatók. Számos apró, mindennapi esemény is összekötötte a két családot. Levélváltásaik a hétköznapi élet történéseiről szóltak: kerti munkákról, esztergomi hírekről, pénzügyekről, valamint a gyerekekről és Ádáz nevű kutyájukról. A megható, baráti, intim hangvételű levelekből új oldaláról ismerhette meg a költőt a közönség. Az előadást egy alkalmi tárlat is kiegészítette, Bodri Ferenc eredeti kézírásos hagyatékának jeles darabjai voltak láthatók.